Dr. Kocsis Attila Márkó LL.M — szakmai elemzés
Az utóbbi évek befektetési csalásainak jelentős része kriptovalutákba „tereli” a megtakarításokat: ai-kereskedési robotnak mondott platformok, hamis tőzsdeapplikációk, piramisjátékok. A sértettek leggyakoribb kérdése: tehetetlen a hatóság, nem kapom vissza a pénzem? A válasz: a helyzet nehéz, de nem reménytelen — és már az út elején elkövetett hibába is belekerülhet a visszaszerzés esélye.
A közhiedelemmel ellentétben a bitcoin- és Ethereum-tranzakciók nyilvánosak és nyomon követhetők: a szakértői lánc-elemzés (chain analysis) gyakran elvezet a pénztárcákig, a nagy váltók (exchange-ök) pedig — az uniós MiCA-rendelet és az „utazási szabály” (Travel Rule) alatt — készek a felhasználó-azonosításra és a befagyasztásra. A nyomozás sikere nagyban függ attól, milyen gyorsan érkezik a feljelentés: a platformon tartott pénzek percek alatt továbbgördülhetnek.
2026-tól a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) is felléphet a közvagyon védelmében, a vagyon felkutatásától a bírósági képviseletig — a gazdasági ügyek „vadászgépét” erősítendő.
A sértetti jogi képviselet itt nem formalitás: az eljárás „magánjogi jogvitává” minősítése ellen azonnal kell fellépni, és a fizetőszolgáltatói, banki adatgyűjtés nagyrészt csak a büntetőeljárás keretei között érhető el.
Ha Önt vagy hozzátartozóját érinti az ügy, hívjon, vagy írjon, és beszéljünk meg egy személyes találkozót. Válaszolok a kérdéseire!
HÍVJON MOST VISSZA A CIKKEKHEZ