Dr. Kocsis Attila Márkó LL.M — szakmai elemzés
A fiktív számla a magyar gazdasági büntetőjog egyik leggyakoribb és egyben legvitatottabb témája. A gyakorlatban „fiktív számlán” általában olyan teljesítést bizonyító okiratot értenek, amely mögött nem áll valós ügylet — vagy áll, de más tartalommal, mennyiséggel, szereplőkkel. A büntetőjogi megítélés azonban távolról sem egyértelmű: ugyanaz a számla lehet „csak” adóalap-csökkentés, hamis magánokirat és költségvetési csalás is, az elkövetési szándék és a vagyoni hátrány igazolásától függően.
A fiktív számlás ügyek gerincét általában könyvszakértői vélemény adja. A védelem szempontjából kulcskérdések: (1) történt-e valós teljesítés, csak hiányosan dokumentálva? (2) a számla felhasználója tudott-e a fiktivitásról — a tudatosság hiánya a súlyosabb minősítést kizárja? (3) mekkora a tényleges vagyoni hátrány: az ÁFA-elszámolás és a támogatási célú kiutalás összege nem azonos, és a bíróságoknak ezt pontosan kell megkülönböztetniük.
Tapasztalatom szerint előfordul, hogy az ügyészség a lánc minden szereplőjét egyformán vádolja, holott a „passzív” számlabefogadó (aki csak a könyvelőjére hagyatkozott) és a szervező között óriási a különbség a felelősség terén. Ezt a különbséget már a nyomozás szakaszában ki kell harcolni.
Fontos: az adóeljárás és a büntetőeljárás párhuzamosan fut — az adóhatóságnak tett önkorrigáló bevallás a büntetőügyben ellenünk fordítható. Az ilyen nyilatkozatot érdemes előbb büntetőjogi védővel átnézni.
Ha Önt vagy hozzátartozóját érinti az ügy, hívjon, vagy írjon, és beszéljünk meg egy személyes találkozót. Válaszolok a kérdéseire!
HÍVJON MOST VISSZA A CIKKEKHEZ